Hormonok tánca avagy a gyermekágy

Közhely tudom, mégis igaz, nyolc hónappal ezelőtt gyökeresen változott meg az életem, amikor anya lettem. Sok kisgyermekes szülő van körülöttem, így ezerszer hallottam a mondatot,  „Tudtam, hogy nehéz lesz az első néhány hét, de nem gondoltam, hogy ennyire!” Ezek után én azt gondoltam, hogy tényleg felkészültem mindenre, tudom, hogy nehezebb lesz, mint gondolom, tehát nincs más dolgom, mint eleve még nehezebbnek elképzelni, így semmi nem érhet váratlanul. Különben is, kemény vagyok. Mondanom sem kell, hogy tévedtem. Arról, hogy miért is nehéz valójában, valahogy soha senki nem beszél. Talán mert mire erről beszélgetünk, már csak egy homályos emlék marad mindenkinél, hogy miért is volt olyan fárasztó.


Mert a természet nagyon jól van ám összerakva! Szóval én naívan azt hittem, hogy a nehézséget az fogja okozni, hogy fáradtak leszünk, hiszen egy újszölött 2-3 óránként megéhezik ( két evés között viszont békésen alszik), így nem nagyon van az ember lányának lehetősége hosszú, pihentető alvásra. Most már tudom, hogy valójában azok a legnyugisabb percek, órák, amik a gyermek éhségét kell csillapítani. Mert hiszen tudjuk, mi a szükséglet, és előbb-utóbb azt is megtanuljuk, hogyan elégítsük azt ki. A tanakodós, esetleg kétségbeesős szakasz akkor kezdődik, amikor nem éhes, mégsem alszik, sőt, sok esetben sír is. De erről majd később.

Mert van itt még valami, ami mindent felborít. A szülés után száguldva mulatozó hormonok. Csak ők lehetnek felelősek azért, hogy a saját viselkedésemen is meglepődjek, pedig immár több, mint harminc éve ismerkedem önmagammal. Ugyanis szinte mindenen képes voltam sírni. És a szinte szó lehet, hogy nagyképű is.

Nézzük mik is azok a helyzetek, amik sírásra késztethetik a frissen született anyukát:

• Amikor elpakolod a kismama ruhákat, hiszen olyan szuper dolog volt várandósnak lenni.

• Amikor realizálod, hogy egyáltalán nem kellett volna elpakolni a kismama ruhákat, mert egy ideig még ezek lesznek a megfelelő méretű darabok.

• Amikor eszedbe jut, hogy egy ideig csak ritkán fogsz komoly, felnőtt beszélgetést folytatni, és ráadásul hiányoznak a kollégáid.

• Amikor arra gondolsz, hogy egyszer majd vissza kell menned dolgozni a felnőttek közé, és itthagyni ezt a kis tündért.

• Amikor Anyukád felhív telefonon, de csak a baba felől érdeklődik, meg sem kérdezi, Te hogy vagy.

• Amikor a párod felhív, és anélkül, hogy megkérdezné, Neked milyen a napod, csak a gyermek hogyléte érdekli.

• Amikor aggódsz, mert egész nap sírt.

• Amikor aggódsz, mert egész nap egy hangja sem volt.

• Amikor szeretnél végre tíz percre egyedül kimozdulni, hogy kiszellőztetsd a fejed.

• Amikor a párod elküld, hogy sétálj egyet, majd addig ő vigyáz a babára.

Megnyugtatásul, mindez valóban csak hat hétig tart. És közben már számos új dolgot tanultál magadról is:

• Felismered, hogy egy öt perces zuhany felér egy másfél órás masszázzsal.

• Megtanulod, hogy mosogatni igenis lehet csörömpölés nélkül.

• A babának venni egy új ruhát legalább akkora öröm, mintha magadnak vettél volna valamit.

• Rájössz, hogy éjszaka is tudsz gondolkozni. Az esetek többségében legalábbis pontosan tudod, hogy nem a szomszéd kisfiú sír.

• Meglepetten tapasztalod, hogy Te, aki egyetlen napot sem bírsz ki édesség nélkül, gond nélkül mondasz le mindenféle csokiról és pudingról (tényleg, alig van édesség tej nélkül), hátha ez segít a hasfájós babának.

• Képes vagy akár száz térdhajlítást is végezni a négy kilós gyermekkel a kezedben, mert ez nyugtatja meg legjobban.

És a legcsodálatosabb felfedezés, hogy létezik egy mosoly, amiért mindent, de tényleg mindent odaadnál!

http://www.babaszoba.hu/articles/baba/anya_szules_utan/Hormonok_a_szules_utan?aid=20090210112254

http://impulsermagazin.com/hu/tag/komolyabb-hormonvaltozas/

lejegyezte: felhőjegyzet