Oldalak

2016. március 18., péntek

A fa nem luxus

Nézem ezt a gyönyörű építészeti remekművet: üveg, acél és nyersfa. Gyönyörű. Lenyűgöz ahogy beilleszkedik a tájba, pedig teljesen más. Szinte környezet idegen. Olyan, mintha egy felhő ereszkedett volna a parkba, vagy mintha paradox módon egy hajó dagadó vitorláit látnám a fák hullámzó zöldje felett.

A világ egyik legnagyobb luxuscikk csoportja, a LVMH (ilyen házak tartoznak ide, mint a Louis Vuitton, a Möet és a Henessy – és ők csak a névadók) létrehozott egy művészeti alapot két évtizeddel ezelőtt, s ennek az alapítványának az újonnan épült szentélye ez a csoda. A Fondation Louis Vuitton - a köz-, a művészet-, a kultúra szolgálatára. A tervező Frank Gehry a "dekonstrukcionizmus apostola", bár ezzel a jelzővel ő maga soha nem értett egyet - nem kezdő
a szakmában, számos álma vált valóra a világ különböző tájain. És ez közülük az egyik legszebb. Ezt látni kell, körbe járni, belépni, csodálni és használni.

Ez az épületek esszenciája nem? És persze vannak változások egy épület életében is.  Bővülhetnek – még ha átmenetileg is. Nos, ez az apropó, amiért nekem erről most írnom kell!

Egy ideiglenes rendezvénynek ad otthont ezen a nyáron ez az alig két éve átadott csodapalota és kell hozzá átmenetileg még néhány négyzetméter tér pluszba. Így hát kibővítik. Az épület a város egyik legnagyobb parkjában áll, és ez a park a város tüdeje; ezt itt mindenki tudja. Itt a fa, az élő, zöld, levegőt adó fa - szentség! Még egy közösségi értéket és érdeket képviselő ugyanakkor jó bevételt jelentő rendezvény sem lehet elég jó indok arra, hogy figyelmen kívül hagyják ezt a tényt.

Nos, tegnap, amikor körüljártam az épületet, ott ahol az építkezés bejárata van, a következő tábla fogadott:
„Itt egy ideiglenes építkezés miatt zártuk le a területet. A rendezvényre ekkor (dátum) kerül sor, az ideiglenes építkezés eddig (dátum) fog fennállni. A rendezvény után igyekszünk visszaállítani az eredeti állapotot. A helyreállítási munkák eddig (dátum) tartanak majd.” – Eddig szinte semmi különös – azon kívül, hogy veszik a fáradtságot és tájékoztatnak arról, hogy pontosan mi történik itt, pontosan meddig fog tartani és elköteleződnek amellett, hogy helyreállítanak. 

Ez eddig rendben van, nem? És ekkor jött a meglepetés:

„Az építkezéshez két fát át kellett ültetnünk. A fákat ide (pontos hely megjelölése) ültettük át, és a rendezvény utáni terep rendezés során 22 új fát fogunk a visszaállított területre ültetni.”

Eszem megáll! Európa? Felelős környezettudatosság? Mert nem, ez nem luxus! Ez kötelesség!

Üzenem az építkezőknek, még azoknak is, akik átmenetileg építenek: így is lehet!

Így kellene!


lejegyezte: ebarátnőm




* egy kis infó az építészről és a stílusról magyar nyelven: 

http://lakberinfo.hu/otthonok/epiteszet/2015-02-02-muveszet-es-epiteszet-hataran-frank-gehry-epuletei/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése