Itt a tavasz!
Megint:D
Nyílik, virágzik,
tobzódik… és nem hagy békén. És ha maga a tavasz nem lenne elég, még a húsvét
is a nyakunkba szakadt. Azt sem tudom hová kapjam a fejem, épp mivel ügyködjek –
de tényleg! Mire figyeljek inkább?
Takarítsak ki? A lakásban? Szóljon a tavaszi nagytakarítás ablakot-ajtót suvickoló, szekrények mögötti porcicákat elsöprő, húsvéthoz illő szimfóniája? Vagy inkább magamban tisztogassak? Természetesen figyelve a test-lélek-szellem egyensúlyára: tisztítókúra – életvezetési-tanácsadás – webinárium? Vagy mindezt összefoglaló tavaszi-csend-kúra? Esetleg egy kis feltöltődős jóga-elvonulás? Vagy csak változtassak a családi étrenden? Iktassam ki a jó kis téli melegítő zsíroskát és csempésszem be a roppanós zöldet, a friss pirosat és pezsdítő sárgát? Hiszen minél színesebb, annál teljesebb – hm?
Nem ezért bolondulunk mindannyian a húsvéti piros tojásért? Vagy ne! Ne is azt! Inkább cseréljem le a téli ruhatárat nyárira? Mossak, vasaljak, hajtogassak, moly-irtózzak és dobozoljam be a vastag télit, majd tegyem ugyanezt, csak fordított sorrendben, a lenge nyárival? Vagy hagyjam még ezt, mert az időjárásról, ugye, jót vagy semmit. Inkább csak tegyem el a sífelszerelést, szánkót, korcsolyát és kotorjam elő a teniszütőt, a rollert és a görit. Na és a kert? Az is lerúgta magáról a téli fazonját, kapáért, gereblyéért kiabál. A barkák csak úgy integetnek, gyümölcsfák metsződnének, a száraz ágak elmennének, a hagymások kikelnének, az egynyári magok pedig karóval-spárgával kijelölt ágyikójukért rikoltoznak. Még jó, hogy nincs baromfi. Hogy lesz így nekem kis-háztáji vagy kedves-bájos előkert, ha nem teszem oda a két kis kacsómat. Tovább is van, mondjam még?
Takarítsak ki? A lakásban? Szóljon a tavaszi nagytakarítás ablakot-ajtót suvickoló, szekrények mögötti porcicákat elsöprő, húsvéthoz illő szimfóniája? Vagy inkább magamban tisztogassak? Természetesen figyelve a test-lélek-szellem egyensúlyára: tisztítókúra – életvezetési-tanácsadás – webinárium? Vagy mindezt összefoglaló tavaszi-csend-kúra? Esetleg egy kis feltöltődős jóga-elvonulás? Vagy csak változtassak a családi étrenden? Iktassam ki a jó kis téli melegítő zsíroskát és csempésszem be a roppanós zöldet, a friss pirosat és pezsdítő sárgát? Hiszen minél színesebb, annál teljesebb – hm?
Nem ezért bolondulunk mindannyian a húsvéti piros tojásért? Vagy ne! Ne is azt! Inkább cseréljem le a téli ruhatárat nyárira? Mossak, vasaljak, hajtogassak, moly-irtózzak és dobozoljam be a vastag télit, majd tegyem ugyanezt, csak fordított sorrendben, a lenge nyárival? Vagy hagyjam még ezt, mert az időjárásról, ugye, jót vagy semmit. Inkább csak tegyem el a sífelszerelést, szánkót, korcsolyát és kotorjam elő a teniszütőt, a rollert és a görit. Na és a kert? Az is lerúgta magáról a téli fazonját, kapáért, gereblyéért kiabál. A barkák csak úgy integetnek, gyümölcsfák metsződnének, a száraz ágak elmennének, a hagymások kikelnének, az egynyári magok pedig karóval-spárgával kijelölt ágyikójukért rikoltoznak. Még jó, hogy nincs baromfi. Hogy lesz így nekem kis-háztáji vagy kedves-bájos előkert, ha nem teszem oda a két kis kacsómat. Tovább is van, mondjam még?
Vagy vegyem egyszerűre
a figurát: rendeljek egy takarító és egy kertész brigádot – nekik is meg kell
élni valamiből alapon –. Én meg csak ugorjak be a kozmetikára és a
hajszobrászhoz szépülni. Esetleg zsákoljam a hordatlan ruhákat – a jótékonykodást
sosem késő elkezdeni ! – s így majd shoppingolhatok is egy jót… és rendeljek
valami klassz heti minden-mentes menüt a családnak egy menő helyről?
Fura, hogy valamennyi
pénzért, szinte erőfeszítés nélkül, be tudnék fordulni tavaszba. Azt, amivel annak
idején családi összefogással is legalább egy bő hónapig elvoltunk, mi – az
én gyerekkoromban már nagyon is városi népek, s ami a nagyszüleimnek szinte három hónapjába
került, most sitty-sutty megvan; szinte csettintésre.
Akkor miért van mégis
az az érzésem, hogy valamiről lemaradok? Eh, bolondság!
Vajon a mi unokáink
hogyan tavaszodnak majd?
lejegyezte egy kedves
vendégünk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése