2014. szeptember 19., péntek

Zakuszka hadművelet

Itt az ősz és a befőzési időszak talán egyik utolsó felvonása, a zakuszka. Tavaly télen egyik barátnőmnél kóstoltam ezt az Erdélyben népszerű paprikakrémet, ami annyira ízlett, hogy elhatároztam ősszel én is főzök be.

Elkértem a receptet, de recept helyett egy kedves ajánlatot kaptam, hogy főzzünk be együtt, mégiscsak nagyobb buli.

De hogy ekkora? Akkor még nem sejtettem... Bár, már az előkészületek során gyanakodhattam volna, amikor tizenöt, majd két nap múlva már húsz kilogramm paprikával kezdődött a bevásárlólista, amit rögtön 10 kilogramm hagyma követett. „Ennél kevesebbhez nem érdemes hozzákezdeni.” - hangzott az érvelés. Kuktának hallgass a neve, ha ennyi, hát ennyi:)
Főleg, hogy az alapanyagok beszerzésére sem volt gondom, mivel barátosném intézte. Piacra ment, kofákat nem kímélve alkudott és mindent megvett.

Elérkezett a szombat, amikor is szembesültem a mennyiségekkel. A húsz kilogramm paprika az úgy egy rendes zsáknyi, a hagyma meg két szatyor... De akkor már nem volt más hátra, mint előre. Szépen nekiláttunk pucolni, aprítani, sütni, főzni, enni, inni (mert azt is kell). A hagyományos recept pálinkát is tartalmaz, amit megfelelő időközönként a szakácsokba kell töltögetni, hogy gördülékenyebben menjen a munka. A munka ráadásul ragadós, így kisvártatva már férjeink is kevertek, kavartak, sürögtek, forogtak, amiért - most már bevallhatom  - rettenetesen hálás voltam.

Reggel tízkor kezdtünk neki, este tízkor már egészen vidám volt a hangulat. Turmixoltunk, ízesítettünk, sztoriztunk, nevettünk. Nagyvállalatoknál dolgozók lévén ekkor dobta be valaki, hogy vajon mennyi a zakuszka „teljes bekerülési költsége”. Hááát, az attól függ, hogy beleszámoljuk-e a mérnöki óradíjunkat, mert akkor ilyen drága zakuszkát még a világ nem látott:)))

Megérte? Még jó! A zakuszkák már a spájzban vannak, mi pedig tervezgetjük a következő projektet. Lekvár főzés, kolbász töltés, bármi jöhet. De csak ipari mennyiségben:)

Ha kedvet kaptatok zakuszkát készíteni, még nem késő. Számos változat létezik, íme egy:

Hozzávalók:

6 kg kápia vagy pritamin paprika (vegyesen is lehet)
3 kg vöröshagyma
0.5 l olaj
0.5 l sűrű paradicsomlé vagy édes sűrített paradicsom
0.5 kg fehér, apró szemű bab (egye receptekben padlizsánnal is találkozhatunk helyette)
2 ek fekete bors, só, erős paprika ízlés szerint

Elkészítési (had)művelet:

Bográcsban, de akár fazékban is készíthető. A hagymát az olajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a megmosott, kimagozott, feldarabolt paprikát és addig pároljuk, míg elfő a leve és sűrű masszát kapunk. (Hagyományosan a paprikát egészben grillezik, amíg lehúzhatóvá válik a héja, a csumáját, magját gondosan kiszedik és az így nyert „paprikahúst” adják hozzá a hagymához.) Sűrítésként hozzáadjuk a közben puhára főzött babot (legegyszerűbb kuktában megfőzni, sóval és babárlevéllel ízesítve). Ekkor fűszerezzük, hozzáadjuk a paradicsomot és botmixerrel pépesre turmixoljuk. Tisztára mosott és sütőben felforrósított üvegekbe töltjük. Dunsztban hagyjuk kihűlni.

Friss kenyérre vagy pirítósra kenve kiadós reggeli vagy vacsora, de húsokhoz, pörkölt ízesítésére is kiváló.


lejegyezte: fonóművek