Oldalak

2017. június 14., szerda

Rigófütty


Csend. Éjjel kettő vagy fél három. Mindjárt itt a hajnal. Már nem kell sokat várni a reggelre, és akkor indul a verkli. Akkor már nem kell a gondolatokkal küszködni. Tenni kell, vinni kell, hozni kell. A kezek feladata a gondolatáramot meg tudja fékezni. Valahogy eldugaszolja azt a csúszdát, amin megállás nélkül áramlanak lefele. Csak ez az őrületes csend ne volna. Talán mégiscsak jobb lenne valami nagyon forgalmas helyen lakni, vagy mondjuk a buli negyedben. Legalább a buszok járnának erre vagy a hajnali traktorok. Azt se bánná, ha a tűsarkú cipők bizonytalan kopogásán, a vidám kacajon és borízű gurgulázáson lehetne jókat bosszankodni. És nem lenne ez az üres csend. Talán egy kis hang lefékezné ezt az eszement gondolat-ringispilt.

És akkor megérkezett. Az első hajnali rigófütty.
Még a fényviszonyok változása nem volt érzékelhető emberi szemmel, de a madarak erre nem sokat adtak. Tudták, hogy jön és köszöntötték. Mint egy feloldás, úgy jött be az ablakon ez a kedves madárfütty. És terelt. Eszébe jutottak azok a hajnalok, amikor ekkortájt jött csak hazafelé. Boldog mámorban. Legtöbbször valakit átölelt. Buszmegállókban csókolóztak vagy kapualjban ölelkeztek. Boldog békeidők. Soha nem tudta, hogy a madárfütty mire lesz majd jó. Hogy elengedi vagy másnap is keresni fogja azt, akivel épp együtt hajnalodott. Az volt a szép benne. Az, hogy akkor még csak a pillanat létezett. Nem voltak elvarratlan szálak, adósságok és tartozások. Csak a jelen volt és a szabadság boldogsága.

Talán ha felöltözne és elindulna, talán akkor vissza kaphatna valamit a régmúlt idők sodrából. Talán ha a rigók füttye alatt kinyújtóztatná a tagjai és ráültethetné valamelyikre  a gondolatait. Egyre több madár zendített rá. Igen! Fel kell öltözni! Neki kell indulni… lesz itt hely minden nemkívánatos hazajárónak. Vissza kéne térni a mostba. Nem ágyba, nem gondok közé, hanem a nagybetűs életbe. Elengedni ami felgyűlt, csak legyinteni arra ami még meg sincs és csak azzal foglalkozni, ami örömet ad. Könnyedén, mint a madárfütty.
Már nyúlt volna a cuccaiért, amikor a reggeli álom sóhajával megmoccant a paplan mellette.
Rigófütty, szűrt fény és reggeli kávé! Már látta. Ez lesz ma is. Már csak néhány óra...

lejegyezte ebarátnőm
foto CCC -  unsplash.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése