2014. november 2., vasárnap

Kék a kökény recece...


Kék a kökény recece, ha megérik fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.
Én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott,
Kék a kökény recece, ha megérik, fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.


Azt kérdi a kapitány, ki babája ez a lány,
Ki babája ez a csinos barna lány.
Én is annak a babája vagyok,
Aki nékem minden este páros csókot adott,

Kék a kökény recece, ha megérik, fekete,
Én utánam barna legény ne gyere.


Magyarországon is honos gyógynövény a kökény a szilva egyik rokona. Virága és termése is felhasználható. A növény népies nevei: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa (ezek  aztán beszédes nevek!) Áprilisban nyíló fehér virágzatai olyan habosak, mint valami brüsszeli csipkecsoda.

Gyermekkorunkban a hívogatónak, finomnak ígérkező gyümölcsöt megrágcsáltuk. De a szépséges bogyó az elképzelt kellemes zamat helyett keserű ízzel lepett meg bennünket… Felnőtt fejjel már értékelni tudjuk a kökény különös ízét, s finomságokat is készíthetünk belőle.

Minek szedjük, együk a kökényt?
A kék bogyócskák igen sok bajra jelentenek gyógyírt. Készül belőlük immunerősítő, vérnyomáscsökkentő, de ajánlják bélhurutos panaszok enyhítésére, sőt fogyni vágyóknak is. A népgyógyászat sárgaság és aranyér kezelésére is javasolja. Érdekes, hogy a  virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont  épp hogy hasfogó hatású – a természet sokat tud…. Tudtad, hogy fájából sétapálcát és golfütőt készítenek? Hát én nem tudtam.


Mikor gyűjtsük?
Az első fagyok után, mikor már megcsípte a dér. Ettől ugyanis fanyarságából veszít, s kissé édeskés íze lesz – de sose számítsunk az eper zamatára! Érdemes magunknak szedni, mert  bár a bioboltokban hozzá lehet jutni, csillagászati árat kell fizetnünk érte.

Termését a madarak is szívesen csipegetik, úgyhogy hagyjunk nekik is eleséget a hideg napokra! A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelők is, vigyázzunk, hogy szedéskor az ágakat minél kevésbé sértsük meg.

Mi legyen a kökénnyel?
A begyűjtött gyümölcsöket hideg vízben mossuk meg. Fontos, hogy csakis hidegben, a forró víz ugyanis leoldja a hamvasságot adó értékes viaszréteget. Legegyszerűbb, ha lecsöpögtetés után adagokra osztva lefagyasztjuk. A gyümölcsök ezután bármikor feldolgozhatók.


Mi készülhet belőle?
A termésből készíthető például lekvár, dzsem, befőtt, szörp, még  pálinka is. Érdemes megjegyezni, hogy kiváló zseléalapanyag!

A kökénylekvár készülhet így:
Tisztítsuk meg, és kevés vizet aláöntve főzzük puhára a kökényt. Utána szitán törjük át, és takaréklángon állandóan kevergetve sűrítsük be. Mivel a kökény rendkívül pikáns, savanykás, az édesítését ízlés szerint, kóstolás útján végezzük.

A kökénydzsem készülhet így:
A megmosott kökényt lassú tűzön 3/4 órát főzzük, majd átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a kökénnyel megegyező mennyiségű  cukrot és lassú tűzön  még mindig főzzük. És ennyi!  Máris üvegekbe szedjük és dunsztba tesszük. Lehet lágyítani az ízét almával – így kevesebb kökényre van szükség.


Kökénymártás többféleképpen készülhet, van egyszerűbb és van macerásabb változat is. Én az energiatakarékosabb variációkra szavazok. A kökénymártáshoz a kökényt cukorral felfőzzük és kevés vízzel elkevert keményítővel  sűrítsük. Ennyi!

Így készíthetünk kökénybefőttet:
Az arányok a fontosak! Megmosunk 2 kg dércsípte kökényt és szitára téve lecsurgatjuk. A fenti mennyiséghez számítva 1 liter vizet 1 kg cukorral felforralunk, és a forrásban levő szörphöz adjuk a kökényt. Néhány percig közepes tűzön főzzük, majd levéve a tűzhelyről kihűlésig a gyümölcsöt a szörpben hagyjuk. Azután kiszedjük a kökényt, és üvegekbe rakjuk. A szörpöt még egyszer felfőzzük, és kihűlve a kökényre öntjük. A gyümölccsel megtöltött és szörppel felöntött üvegeket 25 percig hőkezeljük. Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.

Egészségünkre!


lejegyezte: egy kedves vendégünk, Tánczos Erzsébet

Forrás:
http://www.gyogynovenyek.net/gyogynovenytar/kokeny.php
http://www.tananyag.almasi.hu/krez/az_erdo/fa/kokeny.htm