2014. november 7., péntek

Ladies night - csajos este?

Jó is és rossz is, vidám és szomorú is ez a történet.
Volt egy zseniális kis csapat, egy jó baráti társaság, sok-sok közös programmal, rengeteg közös élménnyel. Én ebben a közegben önmagam lehettem. Nagyon szerettem azokat az alkalmakat, amikor közös programokat szerveztünk, de azokat még inkább, amikor csak mi csajok, a pasikat otthon (vagy a sörözőben) hagyva, beültünk valahová trécselni, nevetgélni, tervezgetni.

Az ötlet az egyik barátnőmtől eredt. Egyik nap azzal állt elő, hogy mi lenne, ha havonta egyszer valamelyikünk keresne egy jó kis hangulatos helyet és meghívná a többieket ladies night-ra. Mindannyiunknak nagyon tetszett dolog, így az ötlet életre kelt.

Minden hónap első keddje volt a mi esténk.
Vártuk a levelet a soron következő társunktól, hogy vajon hová megyünk ezúttal? Sok érdekes, új helyet ismertem meg, köztük néhány igazán jó teázót, különleges csokoládézót, de volt sörözős talponálló is :) Kinek mihez volt hangulata éppen, oda szervezte a csajos estét.  Az egyik teázó például olyan volt, mintha japánban lettünk volna, párnákon ültünk egészen alacsony asztal volt a fülkénkben, eredeti japán teákat kóstolunk és az ajtó, tudjátok az a fakeretben papír tolóajtó választott el a teázó többi részétől, amit a filmekben is oly sokszor látni. 

Annyira szerettem ezeket az alkalmakat, az önfeledt nevetést, a könnyed beszélgetést és a tervezgetést. Mondanom sem kell, hogy a csapat soron következő programjainak ötletei itt születtek meg. A leghangulatosabb készülődések egyike volt az erdélyi szilveszter, amihez először a havas hegycsúcsokat, a szánkózást és a forralt bor illatát álmodtuk meg. E köré szerveztük a kalotaszentkirályi szilveszteri kirándulást.

Aztán egyszer csak vége szakadt a ladies nigh-oknak. Szétszóródott a csapat a világ minden tájára. Egyik barátnőnk Sopronba költözött a párjához, másik barátnőnk Ausztriába ment munkát keresni, mert itthon nem talált hosszú ideig. Engem Franciaországig sodort az élet.

Nagyon hiányoznak ezek az alkalmak, kiemelt helyük volt az életemben és sajnálom, hogy eltűntek. Az élet átjáró-házában tudom, hogy semmi nem állandó, természetes, hogy jönnek-mennek emberek és szokások. De egy pillanatra meg szerettem volna állni és ezzel az írással felidézni a jó pillanatokat, feltöltődni az emlékekből. Valamint ötletet adni, hiszen ha van egy jó-baráti csapatod, ha tartozol valahová, miért ne lehetne Nektek is ladies night-otok a saját igényeitekre szabva?

Kép forrása: internet

 
lejegyezte: sziluett