Tudatos szülés

MINDEN NŐNEK TUDATOSAN KELLENE KÉSZÜLNI A SZÜLÉSRE

Az utóbbi időben sokat lehet olvasni arról, hogy az egyébként is igen kevés számú természetes-szülés párti kórházak egyikéből elkezdték elbocsátani az ebben a szemléletben dolgozó szakembereket. 

Miért? Merült fel bennem a kérdés. Miért nem lehet hagyni, hogy egy nőnek, egy anyának megadasson az a lehetőség, hogy mindenféle beavatkozás nélkül, nyugodt körülmények között szülhesse meg a gyermekét, úgy, ahogyan a természet diktálja. Ez miért olyan nagy kérés?
Mi ezzel a gond?

Miért nem bírják felfogni, hogy a szülés és születés körülményei sokkal messzebbre mutatnak annál, mint hogy megszületett, 3400g és 56cm? Hogy a szülés, születés minősége befolyásolja az anyák és gyermekeik kötődését, a párkapcsolatok stabilitását, a gyermekvállalási kedvet, a gyermekek beilleszkedési és tanulási képességeit, magatartását, viselkedését, tulajdonképpen azt, hogy milyen társadalomban élünk.

Aztán látva, hogy hiába az összefogás, a rengeteg támogató, a petíciók, az ügy, amely milliókat érint, csak nagyon nehézkesen, de leginkább egyáltalán nem halad előre, arra gondoltam, hogy ha nincs megfelelő számú természetes szülést pártoló kórház, akkor a nőkben kellene tudatosítani, hogy nincs minden veszve, még így is van választásuk. Sokan nem tudják, hogy ha tudatosan, körültekintően készülnek a szülésre, akkor lehet elfogadható körülményeket teremteni, lehet természetesen szülni.

Sajnos egy olyan világban élünk, ahol a nők nem kapnak teljes körű tájékoztatást és támogatást a szülésre való felkészülésben, a kórházak és az orvosok többsége kapzsi, szűk látókörű és hatalmaskodó. És még mindig nem fogta fel sok orvos, hogy a természet nem véletlenül indítja el magától a szülést. Még meg sem született a gyerek, de már megmondják neki, hogy mit hogyan csináljon, mikor induljon útra, és azt pontosan hogyan és mennyi idő alatt tegye. Ha nem engedelmeskedik, akkor erőszakot alkalmaznak, telenyomják mindenféle gyógyszerrel, meg hormonnal, húzkodják, nyomkodják, kirángatják, hogy még véletlenül se érezze jól magát, és egy életre nyomot hagyjanak benne. Nem adnak időt és lehetőséget sem a babának, sem a kismamának, hogy stresszmentesen, egymásra figyelve és egymásra hangolódva tegyék meg az első lépéseket, hanem vagdosnak, nyúlkálnak és mindenáron okoskodnak, mert hát ennyi idő azért nincsen, sietek haza, túl késő van, meg aztán jönne a következő „áldozat”. Nem engedik, hogy anya és gyermeke, maga az egység, a megszületéstől együtt lehessenek, biztonságot és örömet adva egymásnak, és ezzel egy biztos alapot adva az élethez. 

Mi meg csak sodródunk, hagyjuk, hogy a kórház és az orvosok a legelképesztőbb dolgokat tegyék velünk és a gyerekünkkel, mert nem vagyunk eléggé felkészültek, így el tudják hitetni velünk, hogy ez a normális. Ráadásul ezt még megspékelik egy kis megfélemlítéssel, hogy biztosra menjenek. Mi meg megijedünk és meg akarunk felelni a hülye elvárásoknak, nehogy gond legyen, mert akkor MI LESZ??? Egyszerűen nem tudjuk, hogy VAN VÁLASZTÁSUNK!

Bárcsak minden nőhöz eljutna a hír, hogy lehet tudatosan készülni a szülésre, és mindenkinek van választása a szülés helyét és körülményeit illetően. Bárcsak minden nő szülés előtt alaposan betekinthetne több kórházba, annak szokásaiba, rendtartásába, szülészeti protokolljába, hogy eldönthesse, hova megy szülni, esetleg inkább saját otthonát választja helyszínnek.  Bárcsak minden nő hosszasan elbeszélgetne orvosával, a szülésznővel, a dúlával, bárcsak tudná, hogy létezik szülési terv, amely segíti a szülés kérdésének minél teljesebb körbejárását, az igények minél pontosabb megfogalmazását, és a kismamákat segítő szakemberekkel történő együttműködés kialakítását. Bárcsak minden nő tudná, hogy vannak szakemberek, akik elkötelezettek abban, hogy őket segítsék, és van képzés és továbbképzés ezen a területen, hogy ha van új a nap alatt azt szakértők – úgynevezett perinatális szakemberek – eljuttathassák hozzájuk, az érintettekhez.

Bárcsak minden nő tisztában lenne a szülés folyamatával, anatómiájával, és azzal, hogy a felkészülés mennyi mindent befolyásol, többek között azt is, hogy milyen lesz a szülés lefolyása. Ha tudnák, hogy a stressz az okozója a legtöbb komplikációnak, hiszen a stressz befolyásolja a szülésért felelős hormonokat. Ha tudnák, hogy a fájdalom miért és honnan jön, és hogy nem kell mindenáron legyőzni, mert a fájdalom jó irányba visz. Ha el tudnák fogadni és engedni, hogy a fájdalmak jöjjenek, akkor annál gyorsabban és könnyebben szülnének. Ha tudnák, hogy a fájdalmat lehet csillapítani természetes módokon, és egy elfogadó és támogató partner is tud segíteni ebben. És ha tudnák, hogy léteznek szülésfelkészítő tanfolyamok, ahol mindezekhez szakemberek nyújtanak segítő támogatást, hogy a kismamának és babájának egy csodálatos, felemelő élményben legyen része.

Átéltem, megtapasztaltam mind a két oldalt, óriási a különbség, a mai napig érzem a hatását. Bárcsak hamarabb észbe kaptam volna…

A képet köszönjük Marcipánfotónak.

lejegyezte: egy kedves vendégünk