Legutóbb Gárdos Péter Hajnali láz című könyvét olvastam. Szokásomtól eltérően majdnem egyszerre faltam be el az egész regényt. Nem mintha annyira izgalmas lett volna – nem krimi vagy kalandregény – de mégis letehetetlennek éreztem. A történet egy szálon fut, szereplő sincs sok benne, mégis annyira kedves és megkapó, hogy valóságos táplálék a szívnek és a léleknek. Hogy miről szól? Szerelmi történet, speciális körülmények között, a háború után, két, svéd kórházban ápolt súlyos állapotban oda került fiatal között, akik az internetes ismerkedés internet nélküli változatát valósították meg anno: a férfi látatlanban küldött 117 fiatal lánynak levelet, hogy megtalálja azt, akibe majd beleszeret és feleségül veheti. Mindezt úgy,
hogy halálos beteg, és tudja, maximum 6 hónapja van hátra.
Kiknek ajánlom?
- Aki érti és értékeli a barátság jelentését és jelentőségét
- Akire ráfér egy nagy adag pozitív világszemlélet
- Aki el tudja hinni, hogy a legborzalmasabb élmények és tapasztalatok után is van értelme az életnek, és lehet úgy folytatni, hogy az ember minden szörnyűséget maga mögött hagy
- Aki kedveli a standon is olvasható, de cseppet sem felszínes könyveket
- Aki hisz a romantikában
- Aki szeretne erőt meríteni egy mérhetetlenül bátor és vakon optimista, akadályt és lehetetlent nem ismerő férfi történetéből
- Aki érti, hogy néha szembe kell mennünk az eredeti szándékainkkal és fel kell adnunk a legmélyebb meggyőződéseinket a másodperc törtrésze alatt, ha éppen karnyújtásnyira van a megoldás életünk egy fontos problémájára
Ne olvasd el, ha:
- a hosszú regényeket szereted
- több szálon futó, sok gondolkodást igénylő könyvet szeretnél
- drámát keresel
- nincsenek barátaid
- a kompromisszumokat megalkuvásnak tekinted
És egy jó tanács: ha élnek még a szüleid, nagyszüleid, kezd
el velük beszélgetni a múltjukról minél hamarabb. És írj le mindent, mert el
fogod felejteni.
A képet köszönjük Papp Andrásnak
A képet köszönjük Papp Andrásnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése