Véget ért ez is, rövid volt vagy épp, hogy hosszú? Hol szaladtunk, hol vánszorogtunk,
pont mint a napok, de mi megállhatunk,
meg is állunk, hogy észre vegyük,
minden nap egy csoda velük,
miattuk.
Láttam
sokat: felföldet, tengereket, makett várost, a világ csodáját.
Találtam
sokat: szépet, gyávát, művészetet, csalót, pénzt, barátot.
Tettem
sokat: küzdöttem, eladtam, pakoltam, elengedtem.
Örültem
soknak: megoldásnak, halálnak, szerelemnek, utazásnak.
Lelassultam,
és átölelt a december.
Majdnem
jó, majd nem jó,
Jó
majdnem, majd megint nem.
De.
Jó. Igen! Jó!
Messziföld
sok és szép
Belül
csend. Elemészt.
Aztán
fény és hazaérsz.
Mire?
ebarátnőm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése