Oldalak

2015. augusztus 10., hétfő

Pakk-olás


Hogyan tudunk egy döntésünkkel önmagunk ellenségévé válni? Hát úgy, ha elmegyünk bevásárolni. Gondoljunk csak bele. Toljuk a 100 Ft-os érmével működő mély kocsit, hogy megtöltsük különböző féle étkekkel. Természetesen bevásárló-listával indulunk neki a nem kis tornamutatvánnyal felérő „túránknak”. Sorról-sorra csak rakjuk-rakjuk a termékeket a mély kosárba, míg végül megtelik.

Polcról le, bevásárlókocsiba be. Egy. Fizetésnél bevásárlókocsiból ki, futószalagra felpakolni ugyanazt a mennyiséget. Kettő. Futószalag beindul, a nóta indul. Futószalagról újra be a kocsiba. Három. No persze nemcsak úgy hányaveti módon.
Szépen rendszerezve, hogy az autóba már ne kelljen még egyszer ugyanezt megtennünk. Hűtött árut a hűtött áruhoz, tisztító szereket a tisztító szerekhez, nehéz dolgokat a nehéz dolgokhoz, könnyű dolgokat az egész hóbelebanc tetejére. Fizetést követően jöhet az „autó-túra”. Az előre már rendszerezett J árukat szépen bepakolni a bevásárlókocsiból az autóba. Négy. Hazaérve az összes cuccot a helyére pakolni. Öt.

Ötször kell megmozgatni ugyanazt az árumennyiséget azért, hogy komfortosan érezzük magunkat, elégedettek legyünk. Hihetetlen, de így van.  Elgondolkodtam. Mennyi olyan dolgot teszünk az életünkben, amit ötször kell egymás után megismételni ahhoz, hogy elégedettek legyünk? Ötször kellene lefesteni a falat, hogy szebb legyen?  Ötször kellene megfőznünk a vasárnapi húslevest? Ötször kellene porszívózni, hogy nagyobb tisztaság legyen? Ötször nézzem meg egymás után a kedvenc filmemet a katarzis élményért? Ötször pingáljam ki körömlakkal a körmeimet?

Ötször. Mondom ötször. Hogyan tudok ebből az értelmetlennek tűnő dologból előnyt kovácsolni? Túl sok a kérdő mondat, a kérdőjel, amire nem feltétlen tudom a választ. No jó, óvodás koromban még örültem is volna, hiszen egy kezemen meg tudom számolni.

Mi is az egész tortúra tanulsága? Megvan! A tortúra konklúziója: karizom fejlődik, rendszerező gondolkodásmód fejlődik. Mit tesz a bevásárlás ötszöri pakolási tortúrája? Hát, fejleszt J Soha nem gondoltam volna, hogy egy szükségleten alapuló feladat fejlesztő hatással lehet a tevékenységet végző személyre. Sőt…nem utolsó sorban egy kis retro érzést is kapunk vele, hiszen visszaköszönnek az iskolai tesi órák: derékhajlítás, karhajlítás, nyújtózkodás.

Tehát aki szeretne fejlődni, és retro érzéseket kapni, annak elegendő heti egyszer elmenni egy izom- és személyiségfejlesztő bevásárlásra J.



lejegyezte: creaholic 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése