Hogyan írjunk blogot?

Na, ennek a kérdésnek a megválaszolására biztosan nem én vagyok az illetékes, soha nem merném magam annak kikiáltani, aki a válaszok válaszát megadja, hiszen inkább olvasom a blogokat, mint írom.

Ahogy olvasgatom őket, azért látom a különbséget. Látom a különbséget az olvasottságban, a hozzászólási kedvben és érzem én magam is legbelül, hogy van amit jó-izgalmas-érdekes olvasni és van, amit be se fejezek, mert…, mert nem! Persze egy receptet hipp-hopp összeüt az ember – mindig könnyebb "megasszondani", mint csinálni:D – végy egy jó kis témát, ami az olvasó közönségedet leginkább izgatja, írd meg minél olvasmányosabbra és oszd meg a szociális médiában. Aztán hátra lehet dőlni és várni a kedvelést és a hozzászólást.

Vagy nem ilyen egyszerű? De igen, csak néhány alapvető szabályt be kell tartani (ha lehet)! Így ha írásra adom a fejem muszáj összeszednem a tapasztaltakat, ha magamnak is - emlékeztetőül.

• legyen a blog személyes – anélkül az írás nem más üres sémák halmazánál, amit manapság az ember bárhol be tud szerezni.

• legyen a blog személytelen – ki kíváncsi a piti - kis gondolatainkra, nagy általános felvetések, a társadalmi szempontból jól körüljárt írások, azok az igaziak

• legyen a blog jól szerkesztett – hiszen a fonal, ami vezet bennünket jó, ha nem gubancolódik

• legyen a blog kicsit hektikus - hogy a figyelem ne lankadjon, mindig akadjanak benne újongató dolgok

• legyen a blog lényegre törő – minek tölteni az időt fölösleges dolgokkal, így is oly sok időrablóval kell megküzdenünk nap mint nap

• ne legyen száraz a blog – semmiképp, a száraz tényekre ott van a napisajtó, azt minek reprodukálni?

• legyen a blog érdekes – ha nem az, neki se ugorjunk a témának, minek?

• legyen a blog tapintatos –nagyon vigyázzunk arra, hogy sokan vagyunk és sokfélék, és a világ akárhonnan is nézzük: mindenkié

• legyen a blog merész és szókimondó – hiszen a körbe-körbe udvarlással semmire sem megyünk, bátorság!

Lehet ez?

Van még valami? Ja igen, LEGYEN a blog! Szóljon az íróról és az olvasóról egyszerre, a megfogalmazásba érezzem, hogy nekem, mint írójának bele van szőve egy kicsinyke részem, és érezze az olvasó is, hogy a felfejtett szövetbe megtalálta, az ő szálát. Hogy simogassa inkább a gubancokat vagy gubancoljon? Nehéz kérdés? Mi a jobb?

lejegyerzte: ebarátnőm