Tavasz-Nőnap…

Március első hétvégéje végre megmutatta miért is vártuk annyira a tavaszt. A meleg napsugár, a madárcsicsergés, és virágaink felbukkanása a fagyott avaros talajból, valósággal elvarázsolt bennünket. Ha már varázslat, mi nők ezt a hónapot  pontosan a csodák miatt szeretjük. Hiszen március elején minket nőket köszöntenek világszerte.  A hála, köszönet, megbecsülés, törődés, elismerés, tisztelet, odafigyelés, figyelmesség, mosoly, kedvesség, szeretet, szerelem ezen a napon előtérbe kerül. Ilyenkor csodaként éljük meg azt a sok szeretetet melyet kapunk. Legtöbbször desszerttel  és vagy virággal kedveskednek a férfiak a hölgyeknek, de legyen akár egy szál virág akár egyéb figyelmesség, a lényeg a szívből jövő szeretet, melyre annyira vágyunk! Bár jólesne más napokon is érezni ezt az odafigyelést, de ne legyünk telhetetlenek :) 

Az elveszett virágkötő

Hivatásom szerint nyelvész vagyok, de igazából a virágok között érzem jól magam. Szeretteimnek minden alkalomra gyönyörű csokrokat kötök. Erre ők azt mondják, hogy egy virágkötő veszett el bennem. Eleinte csak legyintettem, ugyan, dehogy! Aztán én is rájöttem, igazuk lehet…, de már akkor túl késő volt. Az egész életemet nyelvoktatásra építettem és a nyelv oktatását építgettem magamban. De a virágok mégsem hagynak békén, csak jönnek, csak jönnek. Én meg csak hagyom magam, és minden alkalmat megragadva kötöm a csodás csokrokat. 

Ez a minap is így történt, a „Virágot egy mosolyért” kezdeményezés napján. Íme, ismét egy ürügy, hogy csokrot kössek