hisz percről-percre temetünk,
vesztett remény mindenik percünk
és gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
temetkező szolgák vagyunk!
– Dobjuk el a tettető álcát:
ma gyásznap van, ma sírhatunk!
ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
undorít meg e sárgolyón…
Hulló levélt hányszor feledtet
a megváltó, a gyilkos ón!…
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
hogy vigasztaljuk önmagunk -
– Dobjuk el a tettető álcát:
ma ünnep van, ma sírhatunk!…"
1899
ma ünnep van, ma sírhatunk!…"
1899
A fotóért köszönet: Kátai-Pál Borinak
Virág Álom - https://www.facebook.com/viragalom?fref=ts
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése