Gyerekkorom legnagyobb élményei közé tartozik a tojásfestés
Húsvét előtt. Abban a kis falucskában ahol születtem, a Húsvéthoz szervesen
hozzátartozik a locsolkodás ceremóniája kölni vízzel és Jézus Krisztus
feltámadásáról szóló verssel.
Anyát már napokkal korábban nyaggatni
kezdtem, hogy mikor, mikor, mikor festünk már tojásokat? Türelmetlenül vártam a
ritka alkalmat. Persze az előkészületek már korábban megkezdődtek és ebben is
lehetett segédkezni, mint például a tyúkólból én szedhettem össze a tojásokat
minden nap, és egy féltve őrzött kosárba gyűjtöttem a hagymahéjakat.
A locsolkodó fiúk nálunk Húsvét hétfő délelőttjén
keresték fel a kislányokat. Verset tanultak erre az alkalomra, fonott
kosárkával ünneplőbe öltözve érkeztek, kisebb nagyobb csapatokba verődve. Mi
lányok, hímes tojással jutalmaztuk a szebbnél szebb versikéket és persze délutánra bűzbombaként riasztottunk el
mindent és mindenkit magunk közeléből, mert a sokféle kölnivíz összekeveredve erős
szaggá alakult. De mi nagyon élveztük.