Izzadó szinglik

Nemrégiben kezembe került egy színvonalas női magazin egyik száma, amelyben – természetesen a legfontosabb, szigorúan tudományos cikkek elolvasása után – egyszer csak észrevettem egy hirdetést.  Az egyik nagy kozmetikai márka izzadás gátló dezodort reklámoz. Egy fotót is láthatunk egy szép arcú, ám nem túl vidám fiatal nőről (kissé ráncolja a szemöldökét, még a kép is fekete-fehér), és mellette egy hosszú „önvallomást” arról, hogy milyen nehézségei voltak eddig az izzadás miatt, és milyen optimista most, hogy az új stift segítségével már más lesz számára az idei nyár.

A hölgy szingli. A cikk (a fiatal nő vallomása) alapján érdekes kép bontakozik ki a szinglikről: átbulizzák az éjszakákat, keményen dolgoznak, és mindeközben izzadnak. Annyira izzadnak, hogy váltóruhát kell vinni a munkába, naponta többször zuhanyozni, és egyéb praktikákat bevetni, hogy ne látszódjon az izzadtságfolt.

Szegény nő még orvoshoz is fordul a problémáival, aki mit ajánl neki? Botoxot és idegi műtétet…

Hogy is van ez? A szingli nő azért szingli és nem talál párt, mert izzad? Vagy legalábbis akik izzadnak, azoknak nehezebb párt találni? Tehát az ő „hibája”, hogy egyedül van? És mi van a nem szingli nőkkel? Ők nem izzadnak? Akinek párja, családja van, az azért van, mert ők nem izzadnak? Vagy a pártalálással együtt megszűnik az izzadás is? Ha egyszerre két-három műszakot kell ellátni a munkában és otthon, akkor már nem izzadunk? Miben lesz más az idei nyár? Abban, hogy nem izzadva majd végre megtalálja a neki való férfit? És akkor nem fog ennyit dolgozni? Az izzadása is végleg megszűnik? És nyugodtabb lesz meg kevésbé stresszesebb? Ettől megoldódnak a gondok? Messzebb megyek: mi van a férfiakkal? Miért pont egy szingli nőnek az álvallomását olvashatjuk? Vajon megjelenne valaha is ebben az országban egy hasonló cikk egy izzadó férfiról? Ahol ő elmondja, hogy talán most végre más lesz az élete, ha erre a kellemetlen problémára megoldást talál?

Kicsit később a magazin lecserélte a kép melletti cikket egy tudományosabbra, ahol egy szakember nyilatkozik az izzadásról, és megemlíti azt is, hogy a stressznek vagy az érzelmi megterhelésnek szerepe lehet a fokozódásában. Hmmm.. Ettől még mindig azt a képet sugallja a cikk, hogy a szingli nők izzadnak, kvázi büdösek.. Szó szerint és átvitt értelemben is: a mai társadalom számára „büdösek”, mert még mindig nem tud mit kezdeni velük. Ellenőrizhetetlenek, nem teljesítik a társadalmi „kötelezettségeiket”, és a rendszeren kívül állnak (bár ők ezt sokszor nem így élik meg). Életmódjuk akár irigylésre méltó is lehet: ők megengedhetik maguknak, hogy átbulizzanak éjszakákat, keményen dolgozzanak a munkahelyükön, és úgy éljenek, ahogy nekik tetszik. Ez látszik kívülről. Belül azonban (adott esetben a munka szeretete mellett) sokszor ott van a vágy a társra, családra, arra, hogy a munkahely ne szívja ki az utolsó csepp vérüket is, hogy a főnökük ne osszon rájuk annyi munkát, ami 4 embernek is elég lenne, és ne gondolja róluk azt, hogy bármikor lecserélhető robotok. És esetleg szánjon arra pénzt, hogy segítse őket stressz kezelő tréningekkel, programokkal.

lejegyezte: szemfény