Az elrugaszkodott vágyak receptje

Éreztél-e már olyat valaha, hogy az, ami megszületett a fejedben, az nagyon messze elrugaszkodott a valóságtól, de mégis vágyat érzel, hogy megvalósítsd? Bennem több mint 10 éve született meg a gondolat. Hírt akarok adni a környezetemnek sajátos módon. Nem akárhogyan. Olyan lenyomatot akarok hagyni, ami percek alatt eltüntethető, de ugyanakkor maga a belső: Igen! Megcsináltam! érzés is megmarad. Hogy mi is ez? Most még maradjon titok. No lássuk, de mi is kell hozzá? Először is végy egy adag kreativitást, majd egy jó nagy adag önbizalmat. Szedd össze a hozzávalókat. De mindenből csak annyit, amennyi szükséges. Öltözz „játszósruhába”! Szedj ki a garázsból egy hosszabbítót. Végy egy nagy adag elhatározást (előítéletek nélkül), és kezdj neki! Elrugaszkodás indul!

Szükséges hozzávalók: egy legalább 80 négyzetméternyi lenyírásra váró fű, ami minimum 10 centi hosszúságú. Továbbá szükséges, és a legfontosabb egyben: egy darab fűnyíró.

A projekt indulása előtti feladatok: tervezd és szervezd meg a feladatot. Szemmel mérd ki a távolságokat, megfelelő lesz-e úgy is, hogy a későbbiekben ilyen-olyan szögből megörökítsem a vadnak tűnő ötletemet. Mérlegelendő szempont, hogy a szomszédok itthon vannak-e? Elbírják-e azt érzékszervileg, amit látni fognak? Tehát preventív, rövid verbális megkérdezéses technika indul. Maximum beküldik a gyerekeket, és lehúzzák a redőnyöket – jön a válasz. Szinte minden akadály elhárul, hogy végre megvalósítsam oly régóta dédelgetett kreatív bolondságomat.

Játszósruhába öltözöm, hosszabbító bedug, napszemüveg feltol, fűnyírót bebruggatom. Arcomról elszántság tükröződik. Igen. Már csak egy adag fű választ el a nagy álomtól. Családom a háttérben kicsit kétkedő, értetlen arccal néz. Nem zavar. Jót nevetek.

Nekilátok az előre megtervezett projektnek. Fordulok jobbra, balra, húzom erre-arra a fűnyírót. Kimérem, leállítom. Újra beindítom. Nem olyan egyszerű, mint aminek gondoltam, de nem adom fel. Elszántan mozgatom a kb. 15 kilós fűnyírót. Mire a végére érek, „kar-izmatikus” egyéniség is leszek. Dupla haszon. Hátranézek. A család felvont szemöldökkel nézi a nagy mű készültét. Sőt a szomszédok is kirajzottak, mint az érdeklődő cserebogarak.

20 perc után kezd kirajzolódni, hogy mi is lesz a nagy mű. Felismerésekor a családom egyre furcsábban néz rám. A szomszédok arcán mást is látok. Azt hiszem elégedett és boldog vagyok. Mi is a nagy mű? Hát először kezdődik az F betűvel. Aztán az U betűvel. Ezt követően pedig a ….. és ….. betűkkel. Jól láthatóan mindenki számára. Elsősorban a felettünk elhaladó repülőn utazóknak készült a 2,5x1 m-es remekmű.

No most jön a hatáskeresés……tatatatáááám! Hiszen kidobtam piacra a termékemet :-). Megvárok minimum 5 felszálló repülőt, hogy jól láthassák, olvashassák. Engedjék beáramolni azt, amit nem is akarnak elhinni, hogy azt látják, amit. A környéken szerintem én vagyok az egyetlen a légiforgalmi irányítókon kívül, akik kommunikálnak a pilótákkal és az utazókkal felszállás után :-).  És miért pont ezt az angol szót írtam bele a fűbe? Figyelemfelkeltő, rövid, megdöbbentő, kreatív, egyszerű, minimális eszközt és emberi erőforrást igényel. Gerillamarketing a saját bolondságomhoz.

A fűnyírót leparkolom, majd megvonom a vállam elégedetten, boldogan nézek felfelé az égre. Szállnak fel a repülők. Hajrá! Erre-erre…. csak tessék, csak tessék. Mintha az egyik fapados járat még reflektorral villogott is volna, vagy csak a Nap játszatja velem a bolondját? Mindegy. Elégedett vagyok. Egyik bolondságom kipipálva.

Megyek lenyírom a füvet most már rendesen is. Játszom még egy kicsit. Na jó…még bekeretezem. Majd az F betűnél kezdem a bolondozásom gyors eltüntetését, mielőtt megjelennek a gripenek fenyegetően: azonnal számoljam fel ezt a pár betűt. :-)

lejegyezte: creaholic