Ismeritek? Anyák
napi himnusz is lehetne ez a kedves kis egyszerű dal.
Mi is énekeltük,
emlékszem. Oda adással és kedveskedve. Még arra is emlékszem, hogy csodálkozva
néztem az anyukám arcán legördülő könnycseppet. Talán ez volt az a pillanat,
amikor az örömkönnyek fogalmát el kezdtem megérteni. Biztos vagyok benne, hogy
korábban is sírt már örömében az én édesanyám, mint minden más anyuka. Hogyne
sírt volta? A nagy elsőknél biztosan -
hogy nem menjek nagyon messzire, az első lélegzet, az első mosoly, az első szó
az első lépés világraszóló élményénél vagy az első lázas éjszaka elmúltával). De
tudom, hogy engem gyerekként ezeknek a könnyeknek a megértéséhez az orgona ága,
barackfa virága vitt közelebb. Valahogy éreztem, hogy megérintettem valamit benne
és bennem is együtt rezdült valami vele. Nem, határozottan emlékszem, hogy én nem
kezdtem el sírni, de
tudtam, hogy édesanya könnyeinek semmi köze a fájdalomhoz vagy a bánathoz. Inkább kettőnkről a minket összekötő kötelékről és az egymás iránt határtalan szeretetünkről szólnak. Gyakran és örömmel énekeltem ezt a dalt.
tudtam, hogy édesanya könnyeinek semmi köze a fájdalomhoz vagy a bánathoz. Inkább kettőnkről a minket összekötő kötelékről és az egymás iránt határtalan szeretetünkről szólnak. Gyakran és örömmel énekeltem ezt a dalt.
Most már azt is tudom,
hogy anyaként ezt nem is lehet megállni könnyek nélkül. Ha az embernek saját
csemetéje van, akkor erre a dalra biztosan elbőgi magát. Ahogy a szavak
formálja az a pici száj, a tekintetünkkel összekapcsolódó tekint és a kis
testből áradó nem is tudom megfogalmazni micsoda – hát ezt nem lehet száraz
szemmel kibírni. Pedig tényleg egy egyszerű kis dalocska, de mágikus ereje
vitathatatlan. Felnőtt fejjel sem tudom megmondani pontosan, hogy miben rejlik
az ereje. Mi az a varázsszó benne, amitől anya és gyermeke valahogy
összekapcsolódik benne. Csak érzem. És hálás vagyok érte. Nem is igazán
firtatom, átadom magam az érzésnek és hagyom, hogy legördüljön az a bizonyos
könnycsepp az arcomon. És persze jönnek a társai is:D És látom, hogy cseperedő
gyermekem érti, hogy az öröm, az amitől sírok. És megfogadom, hogy mindent
megteszek azért, hogy kívánságát teljesítsem: hogy mindig nagyon boldog legyek!
Mindkettőnkért!
lejegyezte ebarátnőm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése