Álláskereső útvesztő

Anyagias világban élünk, pénz és sikerorientált, önmegvalósítós, multinacionális környezetben, ennek minden előnyével és hátrányával. Előny alatt értem, hogy bárki aki valamiféle tehetséggel van megáldva, eséllyel indulhat. Hátránya pedig, hogy véleményem szerint lélek és ember-romboló tud lenni egy túlzott elvárásokkal teli, kizárólag eredmény orientált, humán értékeket látszatra elismerő valóságban elhanyagoló mókuskerék.

Olyan állomásra érkeztem az életemben, ahol az álláskeresés malomkerekei őrölnek körülöttem is. Meg kell találnom a helyem, azt a céget ahol szükség van rám és persze azt, amire nekem szükségem van.

Elsőre félelmetes helyzet ez, elrettentő, mert annyira bizonytalan. De valahol jó is egyben, hiszen millió lehetőség van előttem, számtalan különböző út, döntésdömping. Jó hír, hogy én csak egy lehetőséget keresek, egyetlen egyet a sok-sok út közül. De merre induljak? Melyik irányt válasszam? Mi akarok lenni, mit akarok csinálni, hol akarok dolgozni, mennyit akarok keresni? Sokaknak lehet ismerős ez a helyzet.

Gondolkodtam rajta, mit kell ahhoz tennem, hogy egy jó állásom legyen? De ami még ennél is fontosabb, milyen a jó állás az én értékrendemben? Arra jutottam, hogy szeretném felhasználni, amit eddig megtanultam, szeretnék hasznos lenni, de egy jó környezet is elengedhetetlen, mert rengeteg időt töltök majd az új munkahelyen, a napom két harmadát (jó esetben csak ennyit). Az ember hasznos, sikeres szeretne lenni nem csak a munkahelyén, hanem általában az élet többi területén is. Miért hajt minket a siker, az elismerés? Belső késztetés ez vagy külső elvárás? Netán a kettő egyvelege?

Elolvastam sok cikket, tanácsot, iránymutatást önéletrajzhoz, állásinterjúhoz. Sok semmit mondó, szépen megírt „bullshit”-et találtam, amiktől nem lettem okosabb. De találtam néhány értékes gyöngyeszet is arról, hogy mitől lesz egy munka jó a számomra? És itt nem arra gondolok, hogy van-e ingyen kávé, béren kívüli juttatás csomag, negyedéves bónusz vagy tizenharmadik havi fizetés. De még csak arra sem, hogy közel van-e a lakásomhoz az iroda és hogy meg tudok-e élni a felkínált bérből? Ez mind fontos, de én arra gondolok, hogy mitől fogom ott jól érezni magam, mitől leszek hasznos? Végeztem már az életem során sok-sok fölösleges feladatot. Igazán fölöslegeset, amiért megfizettek ugyan, de eredményét nem láttam sem én sem a cég, de meg kellett oldani, el kellet végezni, hát csináltam. De volt olyan feladatom is amiben szárnyaltam, amiben igazán benne voltam minden tudásommal és szívvel, lélekkel. Álmodozás az, ha ilyen munkát szeretnék magamnak, amiben igazán ott tudok lenni? Megtehetem, hogy várok egy ilyen lehetőségre vagy kényszer kompromisszumot kell majd kössek? Számtalan kérdés és válasz tolakszik ebben az álláskereső útvesztőben.

Keresgéltem a népszerű álláskereső portálon és megfogadva a hasonló cipőben járó ismerősök tanácsát, minden szakmai tapasztalatomhoz kicsit is passzoló hirdetést megnéztem, és mennyiségre mentem. Ha csak részben illet bele az elképzeléseimbe a pozíció leírása, már kattintottam is a jelentkezem gombra. Hiszen tény, hogy honnan tudhatnám kit keresnek, mi lesz a kiválasztás szempontja?

2 hét alatt 40 állást pályáztam meg és 2 hét elteltével jött az első megkeresés. Majd röviddel ezután a második is, majd sorra a többi. Beindult a dolog. A mennyiséggel tehát igazuk volt a tapasztalt álláskeresőknek, bátornak és ambiciózusnak kell lenni. Ezzel a szerény tapasztalattal tudok szolgálni a hasonló cipőben járó útkeresőknek.

Arról, hogy hogyan sikerült utat találni magamnak és mi volt a „varázslat”, majd később, ha már látom, hogy működik, ígérem, beszámolok J

lejegyezte: sziluett