Ezt csak úgy írtam, mert
jöttek a szavak, papírra kellett hát vetnem őket. Mert kivetette belőlem a
világom (bármi légyen is az), mely körbevesz.
De talán nem csak nekem
szólnak. Kinek, mit mondanak... Mindenkinek mást. Önmagát, esetleg valaki, valami
mást. Ezért úgy gondoltam, megosztom veled. Ne olvasd, ha nem szereted az
ilyet! Ha mégis, hát tedd jó szívvel, kérlek!
Tudod, vannak azok a pillanatok (napok,
hetek, hónapok, évek), melyek az újjászületésre sarkallnak. És nem, ez nem mindig
olyan szelíd, szép és fényes, ahogy első pillanatban hangzik.
Kemény- és sokszor elkeseredett munka van benne. Mert bár a cél lehet vonzó is: a megújult létezés (értsd hát: fiatalos külső, belső, meg világkép, meg lehetőségek, meg miegymás), de amíg oda eljut ember fia, lánya, hát az komoly, erőt próbáló. Van, hogy erőd meghaladó is egyben.
Kemény- és sokszor elkeseredett munka van benne. Mert bár a cél lehet vonzó is: a megújult létezés (értsd hát: fiatalos külső, belső, meg világkép, meg lehetőségek, meg miegymás), de amíg oda eljut ember fia, lánya, hát az komoly, erőt próbáló. Van, hogy erőd meghaladó is egyben.
