Oldalak

2015. szeptember 11., péntek

Csillaghullás


Már jó előre behűtöttem a bort, a kedvenc rozénkat persze, kiválasztottam a legjobb helyet a kertben, az öreg cseresznyefa alatt és izgatottan vártam az estét, amikorra csodálatos csillaghullást jósoltak. Engem is meglepett ez a lelkesedés, soha sem vonzott különösebben ez a jelenség, de ez most más volt. Romantikát vártam tőle, azt, hogy ez az este más lesz, mint a többi. Mert lássuk be, két pici gyerek mellett különleges, romantikus estékben mostanában nemigen volt részünk. Szorgalmas  tanulóhoz méltón előre elgondolkoztam, mit is kívánok majd, mert ugye a hulló csillagtól szokás kívánni valamit, és nem akartam, hogy felkészületlenül érjen a feladat. Elgondolkoztam és nem jutott eszembe az égvilágon semmi, csak a sablonos "legyen egészséges mindenki". Egy pillanatra felderültem: hohó, nincs semmi kívánságom, azaz mindenem meg van, amit csak szeretnék, nem hiányzik semmi, boldog vagyok! De az érzéseim valahogy mást sugalltak...
Aztán az este egy kicsit máshogy alakult, mint terveztem.
A Kicsi megbetegedett, sokáig nem tudott elaludni, végül a kezemben szépen, csendben megnyugodott. Így a csillagnézés ugyan maradt, gyermekkel a kezemben, de a bor és a romantika későbbre halasztódott. Ahogy fogtam a kicsi, lázas testet, az egészségről szóló kívánságom sokkal inkább kézzel fogható volt, mint sablonos, és arra is ráeszméltem, hogy bár tényleg sok minden teljesült amire vágytam, nem a teljesség az oka annak, hogy nincs mit kívánnom. Fájdalmasan ért a felismerés: azért nem vágyom semmire, mert már nincsenek céljaim! Telnek a napok egymás után, és bár úgy érzem, jól boldogulunk mi hárman lányok, azért még többnyire a túlcsélés a cél, várom az estét, hogy Apa is otthon legyen, várom a hétvégét, hogy Apa nagyon otthon legyen, de ennél tovább nem látok.
És mire megjelent az első hullócsillag az égen, megszületett az elhatározás: ki kell tűznöm a céljaimat, fel kell építenem újra az életemet, nem is csak magamért, hanem azért, hogy a lányok egy küzdő, energikus, színes Anyát lássanak, aki örülni tud az apró vagy akár óriási célok elérésének.
Hogy egy napon majd, a csillaghullást nézve, ők is el tudják suttogni kívánságaikat.

lejegyezte: felhőjegyzet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése