Oldalak

2017. március 17., péntek

Színházjegy vadászat és ajánló 2in1

Ki gondolná, hogy színházba menni nem olyan egyszerű, hogy csak kigondolom mikor lenne egy szabad estém, amikor a barátnőm is ráér, és veszek pár jegyet az interneten vagy a közönség szervezésen. Lehetne ez így is, de leírom, hogy történt a valóságban.
Történt ugyanis, hogy kedves barátnémmal elhatároztuk: megnézzük a Centrálban a My Fair Lady-t Alföldi Róberttel a szereposztásban. A februári előadásokra már nem voltak szabad helyek és a Centrál Facebook oldalán megtaláltam, hogy a márciusi előadásokat melyik napon kezdik értékesíteni. Zseniális, gondoltam magamban és fel is hívtam a barátnőmet, hogy ne aggódjon mert aznap szánok rá néhány percet és megveszem a jegyeket online. Felvéstem a naptárba a napot és az órát is, gondoltam fontos, hogy lássam: 11 órakor kezdődik az értékesítés, tehát még ebéd előtt elintézem, nem bízom a véletlenre.

2017. március 16., csütörtök

Könyvkihívás




Mindig szerettem olvasni, de két éve, így év elején, a kolléganőm miatt kissé új fordulatot vett a dolog. Mondhatni színt kapott. Ő hívta föl a figyelmem egy könyvkihívás játékra, amit 2015-re hirdettek meg. Ötven pontot soroltak föl, melyek alapján összeválogathatunk és elolvashatunk ötven könyvet az év folyamán. Persze mindet nem sikerült teljesíteni, főleg időhiány miatt, de nagyon jó játék volt eszerint válogatni az olvasnivalók közt:
 
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/2015legkemenyebb-kihivasa-50-konyv-1-ev-alatt

2017. március 13., hétfő

Visszaszólok



Ráérősen pörgetem az arcos könyvet. Ide is - oda is beleolvasok. Azt látom, hogy több időt töltök el a hozzászólások olvasgatásával, még akkor is, ha nekem nem tetsző megnyilvánulásokat olvasok, mint amennyit szeretnék. Valamiért megfog az, hogy hogyan tudják egymást el, félre vagy mellé olvasni az emberek és persze az, hogy hogyan szólnak vissza.
Persze van mintázat, nevezhetjük trolloknak – még akkor is, ha nem szándékos gorombaságból, hanem egyéni beállítódásból rontanak neki a „békés” posztolónak. Nézzünk néhány tipikus kiváltó okot:
helyesírási hibák – hogy ezen hogy be tudnak egyesek gorombulni! Nem mintha nem lenne igazuk! Mert fontos a nyelv és fontos a figyelem és magunkat minősítjük minden jól vagy rosszul leírt betűvel. De egy elírás nem jelenti azt, hogy a sárga földbe kell döngölni és mindent és mindenkit! Csak ésszel, és építően!

2017. március 8., szerda

Tavasz-Nőnap…




Március első hétvégéje végre megmutatta miért is vártuk annyira a tavaszt. A meleg napsugár, a madárcsicsergés, és virágaink felbukkanása a fagyott avaros talajból, valósággal elvarázsolt bennünket. Ha már varázslat, mi nők ezt a hónapot  pontosan a csodák miatt szeretjük. Hiszen március elején minket nőket köszöntenek világszerte.  A hála, köszönet, megbecsülés, törődés, elismerés, tisztelet, odafigyelés, figyelmesség, mosoly, kedvesség, szeretet, szerelem ezen a napon előtérbe kerül. Ilyenkor csodaként éljük meg azt a sok szeretetet melyet kapunk. Legtöbbször desszerttel  és vagy virággal kedveskednek a férfiak a hölgyeknek, de legyen akár egy szál virág akár egyéb figyelmesség, a lényeg a szívből jövő szeretet, melyre annyira vágyunk! Bár jólesne más napokon is érezni ezt az odafigyelést, de ne legyünk telhetetlenek :) 

2017. március 6., hétfő

Ahogy a kert


Bámulatos növényvilág! Megírtuk! Olvastad? Ámultál-bámultál rajta?

És most mi a következő lépés? Mert itt a tavasz! Beindul az élet ezerrel. Látom. Itt bent, az ablakban, az orchidea szárán új hajtás lengedez, kint a parton kihajtott a fűz, gyönyörű sárgára váltotta az elegánsan hajbókoló ágait, és látom, hogy a kertben megmoccant a tobzódás.

De nem csak a hóvirág dugta ki kecses harangocskáját, jön a tarack is. Hogy beszéljem meg vele, hogy nem kéne? Micsoda diszkriminatív eljárás ez? Pedig fontos lenne. Nekem. Mert nem akarom, hogy ő jöjjön.  A kerítés mentén hullámzó ágyás szélén nem véletlenül van ott a fából készült elválasztó! Egyesek az egyik oldalra, kettesek a másik oldalra, és szörnyű így leírni, de van olyan, akinek/aminek a kerítésen kívül a helye.

2017. március 3., péntek

Újjászületéskor


Ezt csak úgy írtam, mert jöttek a szavak, papírra kellett hát vetnem őket. Mert kivetette belőlem a világom (bármi légyen is az), mely körbevesz.

De talán nem csak nekem szólnak. Kinek, mit mondanak... Mindenkinek mást. Önmagát, esetleg valaki, valami mást. Ezért úgy gondoltam, megosztom veled. Ne olvasd, ha nem szereted az ilyet! Ha mégis, hát tedd jó szívvel, kérlek!





Tudod, vannak azok a pillanatok (napok, hetek, hónapok, évek), melyek az újjászületésre sarkallnak. És nem, ez nem mindig olyan szelíd, szép és fényes, ahogy első pillanatban hangzik.
Kemény
- és sokszor elkeseredett munka van benne. Mert bár a cél lehet vonzó is: a megújult létezés (értsd hát: fiatalos külső, belső, meg világkép, meg lehetőségek, meg miegymás), de amíg oda eljut ember fia, lánya, hát az komoly, erőt próbáló. Van, hogy erőd meghaladó is egyben.

2017. március 1., szerda

Tavasz


Mikor hosszabbodnak a világos percek

Mikor a madarak trillát énekelnek,

Mikor kibontja rügyét a barka,

Mikor vidámabban cserreg a szarka,

Mikor a hóvirágos kertek meleget lehelnek,

Mikor az emberek vidámabban kelnek,

Mikor hirtelen üde szél támad,

Azt veszed észre, levitte sapkádat,

Mikor ez sem bosszant, inkább mosolyt fakaszt,

Akkor gyanakodhatsz,

Tényleg itt van! - Vagy csak közeleg?

A TAVASZ.



 Lejegyezte: Vica