Egy
éve ilyenkor még várandós voltam. Ezt nehezen tudtam volna titkolni (de naná,
hogy nem is akartam!), és nem csak azért, mert viszonylag korán már
méterekkel magam előtt hordtam a
pocakomat, hanem mert sugárzott rólam a boldogság.
És a világ velem örült.
Szinte mindig, mindenhol királylánynak éreztem magamat, az emberek rám
mosolyogtak az utcán, az autósok átengedtek a zebránál, a piacon gyakran kaptam
egy kis ráadás vitamint a babának. A boltban előreengedtek a sorban, még olyan
is előfordult, hogy az Okmányirodában szabályosan előre zavartak az
ötszázharminckettedik helyemről az elsőre.
És úgy általában, mindenkinek volt
egy kedves szava hozzám és a pocakomhoz, egy elmesélni kívánt története a
szintén várandós lányáról, feleségéről, nővéréről, huszadik szomszédjáról.
Ezen
a tavaszon már nem a pocakomat tolom magam előtt, hanem a lányomat, pontosabban
a babakocsit, benne a lányommal. És nem tudom nem észrevenni, hogy valami
megváltozott. Eltűnt a mosoly az emberek arcáról, a piacon már nem a kedves
várandós lány vagyok, hanem valaki, aki mindig útban van, mert a babakocsival
elfoglalja az átjárók felét. A boltban nem engednek előre a sorban, sőt a
minap, miközben a lányom már láthatóan csak egy centivel volt a cérna elszakása
előtt, egy hölgy kérdezés nélkül elém állt, mondván ő siet, én meg úgyis egész
nap otthon vagyok, ráérek...
A figyelmes megjegyzéseket is felváltotta a
közöny, amivel végignézik ahogyan egy befelé nyíló ajtón próbálok bejutni a
kocsival, majd csalódottan, de legfőképpen dolgavégezetlenül távozom.
Csalódott
és szomorú voltam ezek miatt, de ma arra gondoltam, hogy talán nem is másokkal
van a probléma, hanem velem. Mert míg tavaly ilyenkor a boldog büszkéseg vett
körül, most ha ügyintézni, bevásárolni indulok a lányommal, már előre ideges
vagyok, hogy meleg lesz, hideg van, fázni fog, megizzad, éhes lesz, de legalább
nyűgös.
Szóval
kedves Mindenki! Mától az ügyintézésekhez is a büszke énemet veszem fel, Ti
pedig újra lehettek segítőkészek és nyugodtan lehet egy-két kedves szavatok a
lányomhoz. Higgyétek el, sokkal szebb, mint a pocakom volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése